A seprű, a dosa meg a wellness

Mára virradóra nagyon sok hó esett, nem tudom otthon milyen idő van, de telefonom szerint itt most hidegebb van, mint hazánkban. Épp ezért H úgy döntött, hogy K nem megy ma iskolába, én meg potyára felkeltem, de ez nem akadályozott meg abban, hogy újra álomba szenderedjek. Valószínűleg itt nincsenek hozzá szokva ekkora havakhoz és ezért nincs iskola, de az is lehet, hogy csak H nem szerette volna ha ilyen időben iskolába megy K. Sajnos nem tudom a teljes igazságot, mert féligmég aludtam, mikor mondta, hogy feküdjek vissza nyugodtan, mert nem megy K. 
Ma bele vetettem magam fenékig a házimunkába. Elég hamar végeztem, ahhoz képest, hogy mennyi tenni való volt. Takarítás, mosás, mosogatás, teregetés,vasalás. Mindezt úgy, hogy K egész nap rajtam lógott...persze nem bántam, kezdem azt érezni, hogy elfogadott. H is mondta, hogy mikor az előző aupair elment, K sírt, de mióta megjöttem eszébe se jut. :) Ezt némi sikerélménynek könyvelem el. Visszatérve a takarításra ismét megosztok veletek egy számunkra igen szokatlan tárgyat, de kérlek Titeket ha valaki már látott ilyet, feltétlen jelezze nekem! :) Ez egy seprű. Akkor került elő, mikor kérdeztem, hogy hol találok egy seprűt, mert eléggé morzsás volt a föld és gondoltam gyorsan összehúzom. Én az életben nem találtam volna meg ezt a gyöngyszemet, mert még sosem láttam ilyet. Számomra egy hím páva farktollához hasonlít a legjobban. Állítólag Indiában használatos ez a fajta, mert gyorsan össze lehet vele húzni a koszt, ezért praktikus. Mikor megláttam egyből hű olvasóim jutottak eszmbe, így szaladtam is a telefonomért, hogy megörökítsem. Íme:

Egyébként néha kicsit furcsán néznek rám, amikor számukra hétköznapi dolgokért oda vagyok és fotózom, de meg szoktam magyarázni, hogy fontosak nekem az élmények, az emlékek és meg szeretném veletek is osztani ezeket!

Ma egyébként L is itthon volt és vele is nagyon sokat és jókat tudtam beszélgetni, eddig az volt a benyomásom róla, hogy ő talán egy kicsit távolságtartóbb a többieknél, de ma jobban megismertem és rádöbbentem, hogy félreismertem. Valószínűleg csak fáradt volt. Mikor mindennel készen voltam beszélgettünk ezer dolgoról, főleg irántam érdeklődött, hogy mit tanultam és miket eszünk mi magyarok és hasonlók, tehát elég érdeklődő típus. Például nagyon kíváncsi volt, hogy miket eszünk mi reggelire. Felsoroltam neki pár ételt, aztán eszembe jutott, hogy BUNDÁSKENYÉR...hú mondom "Na Edina, ezt magyarázd el!!". És megoldottam!! Ezt onnan tudom, hogy kiderült az elődöm mindennap szinte ezt csinált magának reggelire és így be tudták azonosítani a mondandómból, hogy erre gondolok. Még egy sikerélmény PIPA! Jól látjátok, feszegetem a határaimat, kíváncsi vagyok, mi az amit már én sem tudok elmagyarázni. Most is mondhattam volna olyan ételeket, aminek tudom angolul a nevét, de direkt szerettem volna megküzdeni vele. Mazochista vagyok, ez van! :) Közben H már készítette is az ebédet, én már izgatottan vártam, mi lesz az. Már főzés közben is nagyon gusztámn nézett ki, de készen ha látja az ember, ki nem hagyja!! Ez volt a "dosa" (ejtsd: dószá). Nem tudom, hogy Ti kedves olvasók, fogyasztottatok-e már ilyet, de nekm nagyon elnyerte a tetszésemet. H úgy fogalmazta meg, hogy ez az indiai palacsinta, amivel egyet is tudok érteni, de abban viszont különbözik, hogy ők nem mindendéle édes trutyival töltik meg, hanem főtt étel mellé eszik vagy azt töltik bele. Jelen esetben egy enyhén csípős ám de nagyon fűszeres krumplit ettünk mellé. Egyébként rákerestem a neten, hogy ha bárkit mélyebben érdekel a téma és ha jól értem, akkor ezt sokféleképpen eszik. Találtam hozzá receptet is, ha netántán valaki kísérletező kedvében lenne, de előre figyelmeztetek mindenkit, hogy olyan fűszerek szerepelnek a receptben, amikről életemben nem hallottam... https://www.harekrisna.hu/index.php?inc=hirek_reszletes&hir_id=00000250&site_title=RECEPTEK! (Mi nem csináltuk ennyire macerásan és rizs sem volt benne) Ezen az oldalon pedig mindenféle indiai dolgokat lehet rendelni, egy pár fűszer is megtalálható itt, ez egy magyar oldal, a minap leltem rá:
https://aruhaz.108.hu/


Amikor mindenki kellően jól lakott az ebéddel, H mondta nekem, hogy ők szoktak járni teniszezni és úszni egy helyre, ha van kedvem tartsak velük és akkor hozzák A-t is, de ha nincs kedvem az se baj, csak akkor A-t itthon hagyják velem. Úgy dönöttem, kihasználom a lehetőségeket, még ha teniszütőt nem is hoztam magammal, mert hát ki gondolta volna, hogy ilyen tevékenységekben is részt vehetek. Kaptam egy tollasütőt azért, fürdőruhám meg volt, mert jó anyám gondolt rá, hogy rakjak egyet be magamnak, hát ha kell. Kezdem azt hinni, hogy tényleg egy boszi... :P (Szeretlek Anyu :)) Azt hittem összeszedjük a holminkat és felkerekedünk rögtön ebés után, de sajnos nem volt ilyen egyszerű, mert mint az elején említettem, esett egy "kisebb" mennyiségű hó. Itt sajnos nem, hogy ekkora, de kisebb hóhoz sincsenek hozzá szokva az emberek. Nekem például elég furcsa, hogy K-t simán csak egy pulcsiban kiengedik ilyen ítéletidőben játszani. Se sál, se sapka, csak egy kesztyű... Egész nap mezítláb mászkálnak, se papucs, se zokni, aki ismer tudja, hogy én zokni nélkül nem létezem, szoktam mondani: "A zokni öltöztet!!" :D Ha nincs rajtam, megfagyok, teljesen mindegy hány réteg ruha van rajtam, viszont ha alig van rajtam ruha, vagy teljesen pucér vagyok, de zokni uraság a lábamon van, én már jól érzem magam :D Kedves párom tudja, abban fekszek, abban kelek, egy alkalommal előfordult, hogy abban akartam fürdeni is, bár akkor nem voltam szomjas :D Azt akartam, ezzel mondani, hogy öltözködés szempontjából teljesen más világok vagyunk.

Miután meglátták, hogy milyen vastag réteg hó borítja a kocsijukat, elég vicces jelenet következett. Hogy miért is? Mi mit csinálunk ilyen esetben? Igen, elővesszük a kcsi ajtóból a jégkaparót, a csomagtartóból a kefét és lekotorjuk mindenhonnan a havat, ha alatta jég is van akkor pedig a jégkaparóval letoljuk azt is. Most egy általános esetet vázoltam, persze van aki ennél specifikusabban csinálja, de ahogy ők söpörtek avat az számomra vígjátékba illő. Képzeljétek el azt a kis nyeles ablak és vagy kocsi törlő gumis laátot, ami a benzinkutakon is megtalálható, remélem érthető mire gondolok. Ráadásul ez csak ilyen kis méretű, nem teleszkópos példány volt. Na ezzel próbálták meg leszedni a kocsi tetejéről a havat (nekem eszembe nem jutna, előbb nyúlnék a fogkefém után :D), majd ezután H-nak az a remek ötlete támadt, hogy talán a lapos sajtreszelő, mennyivel praktikusabb lenne XD, akkor mentem ki hozzájuk segíteni, kérdeztem, hogy nincs-e valami keféjük, hogy azzal próbáljuk meg, majd miután kiderült, hogy nincs, inkább kesztyűs kézzel neki álltam letolni a havat, hogy haladjunk. Meg lettem dícsérve, hogy milyen okos ötlet. :D Ezután utunk a Tescoba vezetett (a műsorszám termék megjelenítést tartalmazott), mert A-nak kellett vennünk úszós pelust, ugyanis ez volt az első vizi kalandja, ha már ott voltunk L megpróbált keresni veelm együtt valami hó kotrásra alkalmas kefét, hogy a későbbiekben ez ne okozzon gondot. Nem fogjátok elhinni mi akadt a kezébe!! Egy hólapát! Ezzel gondolta, hogy kocsit takarít, perse miután szakadtam a röhögéstől, elmagyaráztam neki, hogy nem biztos, hogy ezt arra találták ki :) Viszont amit én is furcsálltam, hogy az egész Tescoban hiánycikk az autós hókotrós kefe (nem tudom a hivatalos nevét), talán a szezonalitás miatt kapkodták el.
Aztán végre odaértünk az uszodához (akkor még azt hittem, hogy odamegyünk). Azt hittem, már nagyon késő van, mire odaérünk be fog zárni, de később kiderült, hogy ez a hely este 11-ig nyitva van. Út közben magyarázták, hogy itt még nem nagyon voltak, ez a hely számukra is új és egy kicsit drágább, mint ahova régebben jártak, de sokkal szebb és nagyobb. Én csak bólogattam, gondoltam nekem oly mindegy, de amikor odaértünk akkor megértettem mindent. Ez egy nagyon exklúzív hely volt,  rengeteg tenisz pályával, uszival, óriási konditeremmel, aerobic teremmel, foci pályával, tehát egy sportcentrumba érkeztünk wellnessel vegyítve, csak otthon én ezt még nem tudtam. Ahogy beléptünk az ajtaján, egy manager fogadott bennünket és leültetett mindenkit, hogy átbeszéljék a dolgokat, sokat nem tudtam meg belőle, mert nem akartam illetlen lenni, hogy hallgatózok, elvégre semmi közöm hozzá, hogy mit mennyi pénzért vesznek igénybe, ezért kicsit félre vonultunk K-val egy játszósarokba. Egy kis idő múlva, mint ha a nevemet hallottam volna, felemlegetni, d enem voltam benne biztos, csak később esett le, hogy mivel még itthon társalogtunk arról, hogy szeretek-e teniszezni meg úszni, így nekem is vettek bérletet erre a helyre, azal a feltétellel, hogy csak együtt mehetünk el, amikor L is otthon van, ha viszont H szeretne elmenni, amíg K suliba van, akkor nekem itthon kell maradnom A-val. Hát nem HIHETETLEN???? Még egy hete sem vagyok itt és ekkora bizalmat szavaznak nekem, hogy három hónapra kapok tőlük teljesen ingyen egy bérletet??? Nem tudtam elég hálás lenni, mert nem tudom még annyira jól a nyelvet, hogy kifejezzem nekik mennyire örülök neki és jól esik. Csak sok-sok "Thank you very much-t" mondtam, de úgy sejtem, érezték mennyire nagy szó ez nekem! Kaptam saját névre szóló kártyát és fényképet is csináltak rólam! :D

Immáron boldog kártya tulajdonosként a babakocsit tolva elindultunk a lift felé az uszodához le kellett menni egy szintet. A teniszt kihagytuk sajnos, ugyanis kiderült, hogy mára már az össze spálya le volt foglalva, így nem tudtuk igénybe venni azt. Helyette pancsoltunk többet. A címben nem véletlen szerepelt a wellness szó, hisezen itt a medencén kívül, van szauna, jacuzzi és gőzkamra is és ezek azok amikről tudok! Mi időnk nagy részét K-val a gyerek medencében töltöttük, mivel nem tud még nagyon úszni és karúszója ugyan volt, de majdnem ezzel együtt is benyelte a vizet, úgy hogy nem szerettem volna kockáztatni és egyébként sem bántam, mert a gyerek medence sokkal melegebb vizű volt. Ezen kívül sokat vigyáztam A-ra is, hogy H tudjon nyugodtan úszkálni, elvégre ezért kezdeményezték ezt az ötletet, hogy H tudjon mozogni, mert zavarja a terhessége alatt felszedett plusz súly. K-val sokat játszottunk, én szerintem az este folyamán a létező összes tengeri élőlény voltam, így fogócskáztunk, hogy ő volt egy állat meg én is és amelyiket veszélyesebbnek nyílvánítottuk az volt a fogó. Két szabály volt: nem lehetett fröcskölni és nem lehetett felállni! Egy nagyjából térdig érő vízről beszélünk! Angol nyelv gyakorlása szempontjából igen hasznosnak bizonyult, mert nem hiszem hogy gyakran hangzik el mások szájából az a mondat, hogy "Ne harapj meeeeg!" :D Mondtam én, amikor ő éppen cápa volt én meg sellő. Így szórakoztunk egész este, ezen kívül még próbáltam tanítgatni úszni, de elég könnyen feladta. A-val is egész jól el voltam, amikor K nem fröcskölte telibe az arcát vízzel, még szerintem élvezte is.....
Mikor mindenki kificánkolta magát, az öltözőben újabb érdekes felfedezést tettem és egyúttal ha haza mentem javaslatot fogok tenni a hazai usziknak és mindenféle wellness birodalmaknak, hogy a képen látható berendezéseket mi is vezessük be a szórakozásunk, sportolásunk még igényesebbé tételének céljából. Az első képen, egy szerintem mindenki számára ismerős dolog látható. A gyerekek kedvéért mondom, akik talán nem ismerik, ez egy centrifuga. Mielőtt sikítozva szaladnátok szüleitekhez, hogy mi az, engedjétek meg, hogy bemutassam. Ezt a tárgyat mosás után használjuk a ruhák gyorsabb száradása érdekében. Úgy működik, hogy bele rakjuk a ruhát és a dob, ami körülötte van, nagyon gyorsan forog és emiatt a ruhák anyagából szinte "kirepül" a víz és így szárazabb lesz.
 

A másik kép, sem olyan szokatlan, sima zacskók. Na de milyen praktikus, ha például olyan link vagy, mint én és elfelejtesz hozni egyet a vizes cuccaidnak?! Szerintem ez a két tárgy igen-igen hasznos egy uszodában, tehát gondoltam megosztom veletek, hogy milyen jópofa. Nálunk a legtöbb helyen, még normális hajszárító sincs, csak olyan erősségű, mint ha én lehelném a hajat a számmal. Remélem ismét valami bámulatra méltó újdonsággal tudtam nektek szolgálni. Holnap ismét jelentkezem a mai nap beszámolójával! ;)